A folyóirat kiadása szünetel, előfizetni nem lehet rá - A Főszerkesztő
Várostörténet
Demcsákné Balczó Ildikó: Érdekességek a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség 250 éves történetéből 2011. augusztus 20. szombat, 13:50 |  Írta: Demcsákné Balczó Ildikó (2003/3) |  | 
„Emlékezz vissza az útra, amelyen vezetett Istened, az Úr....” figyelmeztetik a Biblia örökérvényű szavai nemcsak az egyes embert, hanem a közösségeket, népeket,nemzeteket is. Korunk egyik betegsége az elmagányosodás, a gyökértelenség, annak érzete, hogy szélsodort falevél az életem, nem tudom honnan jöttem és hová tartok: a jelen múló pillanat, a jövőt nem ismerem, ezért bizonytalan és félelmes. Kopka János: Mit tudunk a gyökerekről?2011. augusztus 20. szombat, 13:47 | Írta: Kopka János (2003/3) | |
Most kétszázötven esztendeje háromszáz Békés megyei – elsősorban Szarvason élt – tót család kelt útra, hogy nemes Petrikovics János csizmadia és evangélikus papjuk vezetésével új hont foglaljon a Nyírségben, Károlyi Ferenc gróf emberektől elhagyott birtokán. Krúdy Gyula: Nyíri emlék2011. augusztus 20. szombat, 13:41 | Írta: Krúdy Gyula (2003/3) | |
Az agarak kidugják hosszu fejüket a pokrócok alól, a hintók, homokfutók négyeseit letakarják a gondos kocsisok, mert foga van az időnek ilyenkor november vége felé. De lám, az agarászok arcai pirosak, mint bőrkeztyüik, a hangjuk vidámabb a legfrissebb csárdásnál, a kedvük pedig olyan felcsattanó, mint huszonöt-harmincesztendő előtt az apáké, nagyapáké, akik még a régi Magyarországot látták. Kujbusné Mecsei Éva: „Nyíregyházán láttam egész nagyságában az örökváltság eszméjét, magát tanúsítani”2011. augusztus 20. szombat, 13:43 | Írta: Kujbusné Mecsei Éva (2003/3) | |
„Reformkornak Magyarország történetében azt az 1830 és 1848 közé eső időszakot nevezzük, amelyben a polgári nemzeti átalakuláshoz vezető új politikai mozgalmak kibontakoztak, megfogalmazták a teendőket, előkészítették a változást. Magyar László: A nyíregyházi evangélikus gyülekezet első három évtizede2011. augusztus 20. szombat, 13:48 | Írta: Magyar László (2003/3) | |
A nyíregyházi Evangélikus Gyülekezet levéltárának értékes darabja az a Történet-könyv, amelyet az 1841–1842. években Miklósffy Sámuel lelkész három munkatársával, Nagy Sámuel, Susztek Sámuel és Mihályik Mátyás tanítókkal készített. Megpróbálták írásba foglalni a gyülekezet addigi történetének fontosabb eseményeit. Margócsy József: „A polgárosodás útjai a magasabb iskolák kapuin vezetnek keresztül”2011. augusztus 20. szombat, 13:46 | Írta: Margócsy József (2003/3) | |
Az 1753-ban ideérkezett, Nyíregyházát újra benépesítő őseink a XIX. század legelején latra vetve az eltelt fél évszázad eredményeit, azaz sikereinek és kudarcainak sorát, elégedettek lehettek. Takács Péter: Nyíregyháza lakóinak életmódja az 1753-as megtelepedés után2011. augusztus 20. szombat, 13:45 | Írta: Takács Péter (2003/3) | |
Károlyi Ferenc az ecsedi uradalomból az Aspremont-részt 1746. december 24-én 80ezer forintért, majd a kincstár által birtokolt részt 1748. március 15-én 153 ezer forintért vásárolta meg. Az uradalom része volt „Nyíregyháza... fele a Cserkesz pusztával”. |