- 40 éves a Szemle
- Bibliográfia
- Emlékezés
- Évforduló
- Földrajz
- Gazdaság
- Hagyomány
- Holokauszt
- Interjú
- Irodalom
- Irodalomtörténet
- Jelenkor
- Jubileum
- Korjelző
- Krúdy Gyula
- Megemlékezés
- Monográfia
- Múltbanéző
- Múltidéző
- Műemlékvédelem
- Műhely
- Művészet
- Szemle
- Tanulmányok '56-ról
- Társadalom
- Természettudomány
- Történelem
- Valóság
- Várostörténet
- Vita
- Összes cikk
A folyóirat kiadása szünetel, előfizetni nem lehet rá - A Főszerkesztő
Valóság
Almásy Ljudmila - Melles András: Külföldi tőkeberuházások a magyar gazdaságbanA World Investment Report, United Nations, New York and Genova 2002 évben közzé tett adatai alapján a világ működőtőke-állományában – 1990. év 1871,6 milliárdUS dollár, 1995. év – 2911,7, 2000. év – 6258,3, 2001. év – 6845,7 milliárd dollár, afogadó országok közül közép- és kelet-európai posztszocialista országok részesedése a feltüntetett években 3,6 milliárd, 40,5 milliárd, 131,8 milliárd, illetve 160,4 milliárd dollár volt, ami az 1990. évi gyakorlatilag nem mérhető szinthez viszonyítva akövetkező években egy bizonyos növekvő tendenciát igazol (1995. évben 1,4 százalék, 2001. évben – 2,3 százalék). Balcsók István: „Szatmár fővárosa” és környezeteMátészalka, a vizsgált kistérség központi települése, Magyarország északkeleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a történelmi Szatmár vármegye nyugati határán, a Kraszna nyugati partján helyezkedik el. Balogh Béla András: Nyíregyháza népességének vallási megoszlása 2001-benA 2001 februárjában megtartott népszámlálást vallási/felekezeti szempontból különös érdeklődés kísérte. Ugyanis az 1949 utáni népszámlálások már nem mérték fel a népesség vallási hovatartozását. Bodnár Zsuzsanna: A korszakalkotó néprajzkutató, Erdész Sándor, a folklorista–muzeológus, a Sóstói Múzeumfalu alapítója80 éve született dr. Erdész Sándor (1929–2006), a nyírségi mesegyűjtő, a jászberényi Jász Múzeum, a nyíregyházi Jósa András Múzeum, s végül a Sóstói Múzeumfalu néprajzos muzeológusa, ez utóbbinak 15 évig az igazgatója. Különös egybeesés, hogy a Múzeumfalu is éppen 30 éve nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. E két esemény elég indokot adott arra, hogy kétnapos program keretében emlékülést, emléktábla-avatást, időszaki kiállítást és konferenciát rendezzünk, melyre 2009. október 9–10-én került sor. Bodó Imre - Mihók Sándor: A régi magyar háziállatfajták védelme, fenntartásának szükségessége és hasznosításának lehetőségeAz emberiség átformálja a körülötte lévő természetet, beleértve a maga nemesítette háziállatokat és termesztett növényvilágot is. Azokat az élőlényeket részesíti előnyben, amelyek céljának megfelelnek. Emiatt a fölöslegesnek tűnő növény- és állatfajok, illetve –fajták kipusztulnak, vagyis szegényedik az Élővilág. Nem tudhatjuk azonban, hogy néhány száz év múlva melyik lenne hasznos az elpusztultak közül, ezért fontos feladatunk, hogy védjük a körülöttünk lévő élővilág sokféleségét, tekintettel szépségére és esetleges hasznára. Csiha Imre: Genetikai alapok biztosítása az erdészeti ágazatbanNapjainkban az erdőgazdasági ágazat helyét a nemzetgazdaságban csak némi bizonytalansággal határozhatjuk meg. Az elmúlt évtizedekben mint termelő ágazatot határoztuk volna meg helyünket az agrár termelő szektoron belül. Termelési eredményeink mellett mindenkor hangsúlyozva azonban az erdőnek egyéb funkcióit is, mint például a természetvédelmi, rekreációs szerepét. Az erdő által nyújtott két haszonvételi irány közül ebben az időben általában az anyagi értékek domináltak. Korunkra folyamatos – néha talán robbanásszerű – változás jellemző, a társadalmi elvárások fokozatosan áthangsúlyozódnak, és egyre nagyobb jelentőséget kap az erdőnek nem anyagi érték teremtő képessége. Csontos Györgyi: Az Agrártudományi Centrum pallagi telepén nemesített és fenntartott növényfajták ismertetéseA zöldségfélek nemesítése a Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepen az 1950-es évek elején kezdődött. A munka indításában Karmacsi Bertalan és Peczner Gábor vállaltak meghatározó szerepet, akiket Karácson István, Harmat Lászlóné és Géczi László követett. Az intézet elsősorban azzal a céllal jött létre, hogy az ország keleti részében termelt, úgynevezett tájjellegű zöldségfajok szelekciós nemesítését megoldja, a tájon belül kedvező tulajdonságokkal rendelkező egyedeket kiemelje, elszaporítsa, és gondoskodjék a fajta fenntartásáról. Erdei Virág - Hercegfalvi Marianna: Élet a végeken – adalékok Nyíregyháza Huszár telepéről2005 szeptemberében a lakosság létszámára vonatkozó teljes körű adatfelvételtvégeztünk Nyíregyháza szegregált cigánytelepén, melyet sokan csak gettóként emlegetnek. Fábián Gergely: Életminőség Nyíregyházán. Jövedelmi helyzet, egyenlőtlenségek és egészségi állapotNyíregyháza Megyei Jogú Város és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara 2008-ban indította el azt a városi kutatássorozatot, melynek célja a városlakók életmi-nőségének folyamatos fi gyelemmel kísérése. Fábián Gergely: Húsz év az egészségügyi és szociális képzések szolgálatábanIdén ősszel ünnepli alapításának húsz éves évfordulóját a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara, hiszen 1990 szeptemberében tárta ki kapuit az első évfolyamok előtt. Akkor két szakon, 60 hallgató kezdhette meg tanulmányait a megye legfi atalabb felsőoktatási intézményében. 2010 azonban nemcsak a kar születésnapját jelenti. Sajátságosan kettős jubileumról van szó, mivel az első tíz évet követően, amíg az intézmény a Debreceni Orvostudományi Egyetem főiskolája volt, 2000-ben létrejött az integrált Debreceni Egyetem, melynek a kar ma is szerves része.
Fazekas Miklós - Lazányi János - Chrappan György: Növénynemesítés és génmegőrzés a nagykunsági régióbanA régiójára viszonylag kedvezőtlen ökológiai adottság, kedvezőtlen fizikai és kémiai adottságú talajok, szélsőséges hőmérséklet és csapadékelosztás a jellemző. A Kutatóintézet alkalmazott talajtani, agrokémiai, talajművelési talajjavítási, növénytermesztési, növénynemesítési, gyepgazdálkodási, juhtartási, ökonómiai és vidékfejlesztési kutatási-fejlesztési tevékenységet folytat, azon fáradozva, hogy a térség mezőgazdasággal foglalkozó lakossága megismerve az itt alkalmazható kutatási-fejlesztési eredményeket, technológiai eljárásokat, fajtákat, talajhasználati megoldásokat, a viszonylag mostoha körülmények között is elérhesse a megélhetéséhez szükséges bevételeket és olyan eljárásokat, módszereket alkalmazzon, amelyek a táj természeti adottságaival összeegyeztethetők. Filepné Nagy Éva - Fónai Mihály - Fábián Gergely: A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei népesség szociális helyzete és egészségi állapotaAz utóbbi évtizedekben nemzetközileg megfigyelhető tendencia a humán tőke szerepének a növekedése. A gazdasági fejlődés szempontjából a fejlett országokban döntő termelési tényező a népesség helyzetének minőségi javulása. Fónai Mihály - Pénzs Mariann: A roma lakosság szociális helyzetének és egészségi állapotának néhány mutatójaAz elmúlt évek hazai romakutatásai1 sokoldalúan foglalkoztak a romák helyzetével; ezek a kutatások elsôsorban a romák szociális helyzetét, foglalkoztatási és iskolázottsági mutatóit, valamint a szegregáció jelenségét és annak területeit vizsgálták. Hajdu Bertalanné: Munkaerőpiaci helyzetkép, foglalkoztatási feszültségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébenAz ország keleti térségében elterülő, három országgal határos, kedvezőtlen természeti-közgazdasági adottságokkal rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népességeltartó képessége mindig alacsony volt. Az életszínvonalat is jellemző foglalkoztatási, jövedelmezőségi mutatók jóval elmaradtak a többi megye átlagától. Holly László: Szántóföldi és zöldségnövény tájfajták gyűjtése, megőrzése és hasznosítása MagyarországonA tájfajták a tudományos módszereket alkalmazó növénynemesítés kezdete óta fontos kiindulási alapanyagot és génforrást jelentenek. A kultúrnövények körében kialakult formagazdagság jelentős részben az eltérő ökológiai feltételekből, termesztői és felhasználói igényekből adódó hatásokkal magyarázható. A változó mértékű gén-áramlás és stabilizáló szelekció eredményeként nagyszámú helyi populáció alakult ki a növénytermesztés évtizedei, évszázadai alatt. Horváth Andrea - Bóta Beáta: A drogfogyasztók sztereotípiája, tolerálása, felelőssége és segítéseA „drogos társadalmat”, a drogfogyasztók számarányát, a drogfogyasztás okait, a drogok által veszélyeztetett réteget már nagyon sok kutatásban vizsgálták. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a „nem-drogos” társadalom is aktív részese a drogproblémának. Hüse Lajos - Fodor Éva - Huszti Éva: „Lift me up” – Nyíregyháza kábítószerügyi ellátó rendszerének újszerű áttekintéseA Magyar Országgyűlés 2000 decemberében elfogadta a „Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása” című dokumentumot. A hosszú távú cselekvési terv a kereslet-kínálatcsökkentés egyensúlyának alapelve mellett a rendszerszemléletű megközelítést, a regionalitást, és a társadalom minden szintjének bevonása gondolatát emeli ki. Hüse Lajos - Nyírcsák János: A tudásalapú társadalom esélyei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébenFolyamatosan tapasztaljuk, hogy a fejlett társadalmak gazdasági rendszerében gyors változások mennek végbe. Gyors munkaerő-leépítések és új beruházások követik egymást szinte kiszámíthatatlan formában. Ebben a környezetben a fennmaradást, a piaci előnyt maga az ember, az emberi tudás teszi lehetővé. Huszti Éva: A roma gyermekek jól-léte és életmódja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébenSzabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2004 áprilisában készült kérdôíves felmérés a Johan Béla Népegészségügyi Program keretében. A 12–18 év közötti roma gyerekek jólétének és életmódjának vizsgálatára készített kérdôívet az országos Gyermekegészségügyi Intézet és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársai által konstruált kérdôív alapján szerkesztettük. Huszti Éva: Társas kapcsolatok NyíregyházánTalán joggal kérdezi az olvasó, hogy miért fontos az, milyenek a társas kap-csolataink. Talán mindenkinek – de legalábbis a társadalom nagyobb részének – evidens az, hogy családban, barátok között él, hiszen, mint ilyen, társas lény. Ifj. Almásy Sándor: Munkaerő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyéni gazdaságaibanA Kárpátaljai Agráripari Kutatóintézet együttműködése egyes magyarországi kuta-tóintézetekkel és mezőgazdasági nagyüzemekkel az 1980-as években elősegítette a mezőgazdaság magyar modellje egyes elemeinek meghonosítását a volt Szovjetunió különböző köztársaságaiban. Jóna György: A cigány fiatalok etnikai csoportazonosságárólA magyarországi cigányság identitásának elemzése és feltérképezése a mai napig atársadalomkutatók empirikus és teoretikus vizsgálati homlokterében áll. Joób Árpád: Tarcai Zoltán temetésénMiközben az emberek a született messiást ünnepelték, a szeretet, az ajándékozás földi formáiban sürgölődtek, 2009 karácsonyának másnapján Tarcai Zoltán csendben, szinte észrevétlenül befejezte földi életét. Úgy ment el, ahogyan élt, visszahúzódva, távol a zajtól, szerénység árnyékában, kórusművek utolsó akkordjainak kisimuló harmóniájában. Kormány Gyula: Gyümölcstermesztés a Szatmár-Beregi síkságonA Szatmár-Beregi térség mezőgazdasági területének 5,5 százalékán (2005) gyü-mölcsösök, gyümölcsfákkal tarkított kertek díszlenek. Ez a barátságos tájkép azonban nem olyan régi, a nagy természetátalakító munkálatok befejezését követő évtizedek folyamán alakult ki. Kujbus Éva: Mobilinternet-használat és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeA Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2008 végén az ezer lakosra számított internet-előfi zetések száma térségenként nagy eltéréseket mutatott. A legalacsonyabb (123) az Észak-Alföldön (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye), míg a legmagasabb (241) Közép-Magyarországon, ugyanakkor összességében az elmúlt években rohamosan nőtt országosan az internet előfi zetések száma. Az előfi zetések kapcsolattípusai szerint szintén jelentősek a regionális eltérések: a legújabb, vezeték nélküli technológia Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön képviseli a legnagyobb súlyt. Kun István: A nyomorúság forrásai*Jónás Krisztián életének és halálának története ennek a tanyának is története. Talán balsorsot is mondhatnék. És ennek a balsorsnak főszereplője is van. Egy termelőszövetkezet, amely már csak az emlékekben létezik. Kun István: Amikor szárnyalt a falu…Az MSZMP döntésére 1959-ben megindult a mezőgazdaság ismételt „szocialista átszervezése”. A falvakban joggal féltek az újabb kampánytól. A Rákosi-érának nemcsak az erőszakos szervezést kell a szemére vetnünk, hanem azt is, hogy az éhezés szélére sodorták a kezdetleges nagyüzemek tagjait. És olykor nemcsak a szélére. A beszolgáltatás réme rajtuk is ütött, a termelés legelemibb feltételei pedig az illúziók világába tartoztak. Az 1953-as Nagy Imre program lehetővé tette a szövetkezetekből történő kilépést, és alig maradt téesz az országban. Azt a kolhozmintás utat sem politikailag, sem gazdaságilag nem szabadott folytatni. Ismét általánossá vált az egyéni gazdálkodás – s vele a kisüzem. A kisüzemnek pedig olyan korlátai voltak, hogy azok kétségessé tették a paraszti tömegek boldogulását. Kun István: Elherdált esélyek tárházaSzabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdasága átrendeződés előtt áll. A hatvanasévekben kezdődött az alma igazán nagy menetelése, és akkor szinte a gazdagság szi-nonimájává vált ez a gyümölcs. Okkal. Meghatározója lett egy-egy település gyarapodásának, hogy mennyi és milyen minőségu gyümölcsöt képes Komoróba, Tuzsérra,vagyis a szovjet átrakókba szállítani. Lazányi János: Hagyományos magyar növényfajták jelene és jövője az Észak-alföldi régióbanA Biológiai Sokféleség Egyezménye, valamint a FAO által kidolgozott növény-genetikai források egyezménye felhívja a figyelmet a tájfajták, génforrások megőrzésének fontosságára. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporító anyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényben ezért Magyarországon is rendezni kell a tájfajták és a fajtaoltalomból kikerülő szabad fajták forgalmazásának rendjét. A hatékony, költségtakarékos fajtaoltalom hosszabb távon segíti a hazai növénynemesítés és vetőmagtermesztés versenyképességének fenntartását, megerősítését. Malakucziné Póka Mária: Kistérségek szerinti jövedelmi különbségek a megyébenA lakosság jövedelmi helyzete az életkörülményeket befolyásoló egyik legfontosabb tényező. A területi egységenkénti jövedelmi viszonyokat a gazdaság teljesítőképessége, a foglalkoztatási színvonal, a munkajövedelmek szintje, a lakossági jövedelmek struktúrája, az eltartási kötelezettség nagymértékben meghatározza. Mándi Lajosné: A burgonya és kertészeti növények genetikai bázisának biztosítása a NyírségbenMagyarország, agroökológiai adottságainak megfelelően, hét termesztési földrajzi középtáj, és azokon belül 35 agroökológiai körzet különíthető el. Az agroökológiai adottságokat illetően, a területnagysághoz viszonyítva igen nagyok az eltérések. Nyilvánvaló, hogy ilyen széles komfortzónával egyetlen biológiai objektum sem rendelkezhet. Olyan fajtákra van tehát szükség, amelyek igényeit a termesztés helyének adottságai legnagyobb mértékben kielégítik. Ez megfogalmazható úgy is, hogy ilyen eltérő természeti adottságokat csak speciális nemesítésű tájfajtákkal lehet(ne) megfelelően hasznosítani. Marik Sándor: Új megvilágításban a Kárpát medence I. világháború utáni története. Interjú Ádám Magda történésszelÁdám Magda (1925) a történelemtudomány doktora(1984) az Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, az új- és legújabbkori történelemavatott szakértője. Nagy László - Boda István: Minőségirányítás a könyvtárbanA 21. században ahhoz, hogy hosszú távon is sikereket érhessen el, egy humanisztikus vezetőnek csak állandó — egyéni és szervezeti — megújulással, a szervezeti tudás és kultúra folyamatos tökéletesítésével, az emberi erőforrásokban rejlő lehetőségek felszínre hozásával és maximális kihasználásával lehet esélye. Egy személyben kell a szervezet jövőképét fokozatosan kiformálnia és a szükséges változtatásokat megvalósítania: stratégiában és folyamatban kell gondolkodnia, egyszerre kell intuitívan előre látnia a jövőt és elképzeléseit „lefordítania” a konkrét lehetőségekre, egyidejűleg kell tervezni és szabályozni, egyszerre „jót csinálni” és „jól csinálni”. Nagy Levente: Önkormányzati választások, 2006A közügyekben való részvétel demokratikus alapjog. Ez a részvétel lehet közvetlen,amikor a közösség tagjai nem képviselok útján irányítják a társadalmat, hanem magukvesznek részt a közügyekben, és lehet közvetett, amikor a polgárok képviseloik útjánhozzák meg döntéseiket. Nemessányi Zsolt: ElőszóA DAB Mezőgazdasági Szakbizottsága rendszeresen foglalkozik tudományterülete keretében a régió fejlesztésével. 2000. március 29-én Tudomány és gyakorlat az Észak-alföldi régió mezőgazdaságában címmel volt konferencia Debrecenben. 2001 júniusában Nyíregyházán tartott együttes tanácskozást a DAB Mezőgazdasági Szakbizottsága és az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Agrár- és Vidékfejlesztési Munkabizottsága. 2001. október 30-án Az Észak-alföldi régió mezőgazdasága és vidékfejlesztése címmel került sor tudományos tanácskozásra és regionális konferenciára a DAB-székházban. Németh Nándor: Az autópályák és a területi fejlődés kapcsolataAugusztus utolsó napján átadták az M3-as autópálya Görbeháza–Nyíregyháza közötti szak gy fontosabb szeletét. Az általános érvényűnek tekintett összefüggések taglalásán túl mintegy esettanulmányként az M3-as autópályát emeljük ki, és tekintjük át 2005-ig, az utolsó mérhető évig e sztráda új szakaszai mentén bekövetkezett változásokat, vagy épp a változatlanságra igyekszünk rávilágítani. Oroszné Pál Zsuzsa: Erkölcsi, morális ismeretek, értékpreferenciák vizsgálata egy kisváros iskolájában tanuló serülők körébenKutatásomat egy olyan iskola tanulói körében végeztem, amelyben sok társadalmi, erkölcsi, egzisztenciális problémával, érzelmi konfliktussal találkozhatunk. Azt gondolom, ezek a gyerekek bárhol élhetnének a régióban, az itt tapasztalható nehézségek sajnos általánosnak mondhatók. Patyán László: Időskorúak NyíregyházánA kutatás során a 65 éves és annál idősebb korosztályt tekintettük időskorúnak. A felmérés lehetőséget ad három eltérő csoport elemzésére: a 65 év fölötti személyek, az időskorút (65 év fölötti személyt) tartalmazó háztartások, és a nyugdíjas népesség vizsgálatára. A három egymást átfedő, de egyes esetekben lényeges eltérést is mutatható minta megközelítő képet ad a városi idősek, nyugdíjasok helyzetéről. Pethő Ferenc: Őshonos gyümölcsfajok a régió gyümölcstermesztésébenA mérsékelt égövben őshonos gyümölcstermő növények közül a Kárpát-medence, ezen belül Magyarország területén az emberi fogyasztásra alkalmas gyümölcstermő növények közül több mint húsz fásszárú és egy lágyszárú növényt termesztünk. A gyümölcséért termesztett fajták kialakulásában (természetes és mesterséges kereszteződés) a nemzetségen belül számos faj szerepel génforrásként. Réfi Attila - Vida István: Megjelenés előtt a Magyarországi politikai pártok lexikona (1846-2010) első köteteNapjainkban a politikai pártok a közélet meghatározó szereplői, jóllehet tevékeny-ségük gyakran megosztja a közvéleményt. A választók jelentős része egyenesen közönnyel, sőt elutasítóan veszi tudomásul működésüket. Sípos László: A gyermekbűnözés sajátosságai – a gyermek mint áldozatA közvélemény leginkább egy-egy kirívóan súlyos bűneset – például az iskolatársak sérelmére elkövetett németországi vagy amerikai emberölések – kapcsán szembesül a gyermekkori bűnözés égető problémájával. Így van ez Magyarországon is… Sipos László: Europa Nostra-díjas templomainkEuropa Nostra díjjal jutalmazták – a mádi zsainagóga mellett – a gyügyei református templom felújítását – jelentették a hírügynökségek 2005 júniusában. A 2004. évi Europa Nostra-díjat Bergenben adták át... Néhány éve magam is megcsodálhattam Norvégia egykori fővárosát. Színes faházak sorából álló városközpontja ma már az UNESCO Világörökség része. Szabó Tibor: A tájfajták szerepe a gyümölcstermesztésbenA természetes termőtájakon vagy mesterségesen kialakított termőhelyeken az idők folyamán részben rügymutáció, részben spontán kereszteződés hatására, illetve a népi nemesítés tudatos közreműködésével jelentős számú morfológiai és élettani változat jön létre. Az így kialakult változatokat a termesztők és a nemesítők folyamatosan összegyűjtik és közülük az értékeseket vagy közvetlenül átadják a termesztésnek, vagy nemesítési alapanyagként használják fel. Szarvák Tibor - Hüse Lajos: A mátészalkai kistérség foglalkoztatási helyzete„A tartós munkanélküliség a hagyományos elmaradottsággal küzdő és a strukturális válságterületeken” elnevezésű kutatási programban a MTA RKK ATI Szolnoki Társadalomkutató Osztálya a tiszafüredi, az edelényi és a mátészalkai központú kis-térségekben1 kérdőíves kutatást végzett a lehetséges munkavállalási stratégiákról a munkanélküliek és az aktív dolgozók körében. Az adatfelvétel 2001. július hónapban zajlott. Szénás Ignác - Siklós Balázs - Gerda István Zsolt: Az Észak-alföldi régió munkaerőpiacának változása a gazdasági válság hatásáraAz észak-alföldi régió munkaerőpiacán a gazdasági válság hatására végbemenő változások vizsgálata c. kutatásnak több célkitűzése volt. Szoboszlai Katalin - Pattyán László: Hajléktalanok a Keleti-régióbanA hajléktalanok intézményes ellátásának történetét általában 1989/90 telétől szokták számítani. Az utcán élő embeerek tömeges megjelenése társadalmi reakciót1váltott ki, és intézményes válaszokat sürgetett. Szoboszlai Katalin - Takács Péter: Lakóhely- és lakásjellemzők NyíregyházánA 2008-ban először lebonyolított „Nyíregyháza életminősége – háztartáspanel” vizsgálat (továbbiakban: panelvizsgálat) magába foglalja a vizsgált populáció lakóhelyével és lakásával kapcsolatos kérdéseket is. Ezek rávilágítanak a város lakosságot vonzó-és megtartó jellegére, a lakókörülményekre, a lakások komfortosságára, valamint a lakással kapcsolatos épületi, környezeti problémákra és a lakhatáshoz fűződő szociális gondokra. A panelvizsgálatból készülő elemzésben mindezeken túl kitérünk a lakásállományról szóló elemzésre, hiszen – több más feltétel mellett – elegendő és megfelelő minőségű lakások szükségesek a lakónépesség megtartásához, illetve növekedéséhez a településen. Tóth Béla: Őshonos fafajok telepítésének lehetőségei az AlföldönAz emberi környezet egyik legősibb és leglényegesebb eleme az erdő. Az emberi lét feltételeit nyújtó közvetlen anyagi haszon mellett erősítette ezt az érzelmi és érdek-kapcsolatot az is, hogy a hosszú életű fák az állandóság. a környezet biztonságának érzetét is kelthette. Manapság is gyakran hallható vélemény, hogy az emberiség életben maradásának a feltétele az erdő. Vraukóné Lukács Ilona: A cigány lakosság könyvtári ellátásaA települési – ismertebb nevükön közmûvelôdési – könyvtárak szervezése az ötvenesévek elején kezdôdött. Az elsô jogi szabályozás 1956-ban született. Ez a törvény többmint négy évtizeden keresztül határozta meg a könyvtárak mûködését, szolgáltatásainak körét. |













